Másnapra már csak a hazaút maradt, ahol még egyszer, az érkezéshez hasonlóan beláthatóvá vált a most már távolodó Kőszegi-hegység. A kéktúra végigjárása nem csak számtalan felfedezést és élményt, hanem egy új szemléletet is hozott: Magyarország minden sarka elérhető, és megismerhető lett. Ahogy a legkülönbözőbb időkben, sorra testközelbe kerültek a gyerekkortól olvasott útikönyvek végtelenül távolinak tűnő céljai, úgy lett egyre nyilvánvalóbb, hogy nincsen határok: a kilométerek csak számok, az éjszaka csak a napok másik fele, a helyek részletei és egésze, a levegő, a fáradtság, és a megérkezés öröme viszont egyedi és megismételhetetlen, ami újra és újra megismételendő.